A kápolna bejárata fölötti latin felirat Szent Rókus oltalmára és az 1831-es kolerajárvány áldozataira emlékeztet, akiknek emlékére a kápolnát építették.
A kápolna története
A kis kápolna hálából épült az 1831 nyarán a várost sújtó nagy kolerajárvány visszahúzódása után. A járvány idején több mint 200 Szepsi lakos vesztette életét. A plébánia területén – Bodolóval és Makranccal együtt – több mint 300 áldozatot tartottak számon.
1. ábra. Az eredeti kápolna látképe (képeslap)
Amikor a járvány visszahúzódott, a hálás szepsiek 1833-ban kápolnát építettek. Erről a bejárata fölötti felirat is tanúskodik. A kápolnában egyetlen oltár található, amelyet egy ismeretlen 19. századi festő Szent Rókust ábrázoló képe alkot. A kápolnát Szent Rókus tiszteletére szentelték fel.
2. ábra. Felirat a bejárat felett
A kápolna épülete
A Szent Rókus-kápolna a várostól északnyugatra fekvő dombon található. Hossza alig éri el a 10 métert, ebből az ovális szentély 2,5 méter hosszú és 5,5 méter széles. Déli oldalán kis ablakok és egy 2006-ból származó emléktábla látható, amelyet Lukács János – helyi művész készített. A kápolna bejárati ajtaja bádoggal borított és pántokra függesztett, az ajtókeret fából készült. A bejárat előtt eredetileg fa fedett előtető állt, amelyet ma már vasszerkezet váltott fel. A bejárathoz három betonlépcső vezet. A kápolna teteje bádogból készült, és a keleti oldalon, a bejárat fölött, egy kis bádogtetős torony található.
3. ábra. A kápolna mai látképe
A belső tér északi falán egy, a járvány idejéből származó jelenet látható – a kolerajárvány áldozatainak temetése. A festmény naiv jellegű, valószínűleg egy helyi kézműves alkotása. Eredetileg tompa, komor színei voltak, ám a 21. század elején nem megfelelően restaurálták, és élénk zöld, kék és piros árnyalatokat kapott, amelyek ellentmondanak az eredeti szándéknak. 1931-ben, a járvány kitörésének századik évfordulója alkalmából, a kápolnától délre emlékkeresztet állítottak.
4. ábra. A kápolna belseje
Szent Rókus
Szent Rókus Horvátország védőszentje, valamint az orvosok, gyógyszerészek, kórházak, földművesek, kereskedők, továbbá a pestisben, kolerában és más fertőző betegségekben szenvedők oltalmazója. 1295-ben született a dél-franciaországi Montpellier városában. A katolikus egyház tisztelt alakjai közé tartozik. Általában szakállas zarándokként ábrázolják kalappal, gyakran kutyával az oldalán, és botot, kardot vagy tarisznyát tart a kezében. Sok ábrázoláson a pestises fekélyre mutat, ami a lábán látható.
5. ábra. Oltár a kápolnában – Szent Rókus képe (19. századi ismeretlen festő alkotása)
A kápolnát azért neki szentelték, mert a város lakói a járvány nehéz időszakában imáikban hozzá fordultak. Ezt a környező falvakban élő horvát telepesek hatása is erősítette.
6. ábra. Emlékkereszt a járvány kitörésének 100. évfordulójára (állítva 1931-ben)
Napjainkban a kápolnában minden év augusztusában búcsús szentmisét tartanak az áldozatok emlékére. A kápolna csak ez alkalommal van nyitva a nyilvánosságnak.
A Szent Rókus-kápolna a mesterséges intelligencia szemével
Hallgassák meg a Szent Rókus-kápolnáról szóló dalt, amely mesterséges intelligencia segítségével készült:
Tekintsék meg a kápolnát ábrázoló képeslap videoanimációját:
Forrás: mesterséges intelligencia eszközzel készült https://artlist.io/
Forrás
- Peter Halász
- Pamiatky mesta Moldava nad Bodvou, dostupné online na https://www.moldava.sk/mesto/pamiatky/kaplnka-sv-rocha/
Ábrajegyzék
- 1. ábra - képeslap, Ratkovszky Mária gyűjteménye
- 2., 3., 4., 5., 6. ábra - fotók: Adrián Juríček