"Minden felfedezett töredék bizonyíték arra,
hogy az idő múlik, de a történetek marandók."
Barlang
A Szepsi-barlang a Mecenzéfi-dombság karsztvidékén, a Szlovák-karszt és a Kassai-medence határán található, bejárata a város lakott területén, egy mészkőlejtőn található. A Bódva (Bodva) folyó szintje alatt húzódik. Rendszere folyosók labirintusából áll, amelyek alacsony tereket kötnek össze, ami még a tapasztalt barlangászok számára is megnehezíti a közlekedést. Mintegy 3 km-es hosszának köszönhetően – mint a legnagyobb földalatti labirintus – Szlovákia leghosszabb barlangjai közé tartozik.
1. ábra. Bejárati dóm a Szepsi barlangban
Bár nem bővelkedik cseppkőképződményekben, fontos menedéket nyújt a helyi állatvilág számára. A Bódva folyó felszíni vízfolyásából lefolyó árvizek alakították ki. A barlang ősidők óta ismert, amit falfeliratok is bizonyítják. A régészek megerősítették, hogy a barlangot a neolitikumtól (korai kőkorszak) az újkorig használták. 1984-ben biztonsági okokból, de a barlang károsodásának elkerülése érdekében is, lezárták a nyilvánosság elől.
2. ábra. A Szepsi-barlang alaprajza
Régészeti leletek
A Szepsi-barlangban a régészeti leletek feltárása során több tucat régészeti és történelmileg értékes tárgyat fedeztek fel. A bronz- és latén-korszak régészeti emlékei mellett jelentős a 12. század végéről és a 13. század elejéről származó ékszerek (gyűrűk, fülbevaló), vastárgyak (sarkantyú, kések, csatok, nyílhegyek, szögek stb.) és numizmatikai emlékek is. Ezek II. András és III. Béla magyar királyok pénzérméi (féldénárok, dénárok és brakteáták). A barlangban ezüst nyersanyag darabokat és ólomsúlyokat is találtak.
3. ábra. Láncfülbevalók és gyűrűk a 13. századból
4. ábra. A Szepsi barlangban feltárt numizmatikai leletek, 13. század
A talált tárgyak Szepsi és környéke lakóinak személyes tulajdonát képezték, akik a mongol-tatár csapatok 1241-es inváziója során a barlangban rejtőztek el, ahol egy bizonyos ideig kénytelenek voltak élni. Szenvedésüket 4 feltárt sír dokumentálja, a hozzájuk tartozó 13. századi leletekkel (kerámia darabok, egy vastőr), valamint számos emberi csonttöredékkel, amelyek több felbolygatott sírból származnak. Egy fennmaradt legenda is mesél Szepsi és környéke lakóinak rejtőzködéséről ebben a barlangban.
5. ábra. Feltárt középkori sír
Legenda
A Szepsi-barlang nemcsak geológiai és régészeti szempontból érdekes hely, hanem történelemmel és mítoszokkal teli helyszín is. Ezt bizonyítja az a ma is fennmaradt legenda is, amely a mongol-tatár invázió (1241-1242) idején a barlangban rejtőzködő emberekről szól. A 13. századi tatárok magyarországi inváziójával kapcsolatban egy legenda született a Szepsi-barlangról. E szerint a szepsiek nem menekültek el előlük, hanem egy barlangban rejtőztek el. A tatárok kifosztották Szepsit, és a rejtőzködő embereket is nyomon követték. Erős őrséget állítottak a barlang bejáratához, hogy kiéheztessék a menekülteket, de a szepsiek ismertek egy másik, titkos bejáratot, és ott töltötték fel a készleteiket. Hogy elriasszák az ostromlókat a végtelen őrködéstől és a barlang elhagyására való várakozástól, meg akarták mutatni nekik, hogy van elég élelmük: kenyeret tettek egy hosszú lapátra, amelyet egy középre szúrt égő gyertya világított meg, és a bejárat felé mozgatták. A tatárokat ezzel becsapták, és azok visszavonultak.
6. ábra. Barlangász archeológus a feltárt lelőhelyen
Interaktív térkép a leletekkel
Szepsi barlang
A Szepsi barlang a mesterséges intelligencia szemével
Hallgassa meg a moldvai barlangról és az ott talált régészeti leletekről szóló dalt:
Forrás: mesterséges intelligencia eszközzel készült https://suno.com/
Régészeti feltárás (2004–2006):
Források
- Dvořák, Pavel. Stopy dávnej minulosti 5: Slovensko v stredoveku, Vydavateľstvo Rak, 2009 (ISBN 987-80-85501-43-8).
- Bella, P. - Gaál, Ľ. - Littva, J. - Hochmuth, Z. - Haviarová, D. - Soták, J.: Moldavská jaskyňa – horizontálny labyrint vytvorený alochtónnymi vodami Bodvy v kontaktnom krase Medzevskej pahorkatiny, Mineralia Slovaca, Web ISSN 1338-3523, ISSN 0369-208650 (2018), s. 157 – 176.
- Hunka, Ján - Soják, Marián. Mince a sekané striebro z Moldavskej jaskyne, ich historický význam. Archaeologia historica, roč. 33, č. 1, 2008, s. 445–456. ISSN 0231-5823. ISBN 978-80-7275-076-4.
- Hunka, Ján - Soják, Marián. Nové doklady k vpádu mongolsko-tatárskych vojsk do Uhorska v rokoch 1241-1242. In: GANCARSKI, Jan (ed.). Stan i potrzeby badań archeologicznych w Karpatach. Krosno: Muzeum Podkarpackie w Krośnie, 2017, s. 541–562. ISBN 978-83-949768-0-4.
- Soják, Marián. Jaskyne na Slovensku ako objekty archeologického a historického poznania, Archaeologica Slovaca Monographiae. Studia, Tomus XXXVI, Nitra 2024
- Soják, M. – Terray, M. Moldavská jaskyňa v zrkadle dejín. Moldava nad Bodvou 2007 (ISBN 978-80-969766-9-0)
Ábrajegyzék
- 1. ábra - Bejárati dóm a Szepsi barlangban, fotó: P. Staník
- 2. ábra - A Szepsi-barlang alaprajza (Hochmuth, 2007)
- 3. ábra - Láncfülbevalók és gyűrűk a 13. századból, fotó és archívum: M. Soják
- 4. ábra - A Szepsi barlangban feltárt numizmatikai leletek, 13. század, fotó: M. Soják
- 5. ábra - Feltárt középkori sír, fotó: M. Soják
- 6. ábra - Barlangász archeológus a feltárt lelőhelyen, fotó: M. Soják